Pünkösd, melyet a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfőn ünnepelnek, a harmadik legnagyobb ünnep. Így tartják ezt az ortodoxok is.
Régebben zászlókkal, tisztelendőjükkel és az egyházi vezetőkkel az élen kivonultak a település határában lévő búzaföld szélére, és ott szentelték meg a búzát, illetve imádkoztak. Ma már az élet úgy hozta, hogy a hívek –akiknek többsége már nem fiatal – inkább a templomba megy. Így a határban lévő búzát viszik a templomba, és azt kis csokrokba kötve, koszorút formálva, helyezik el egy asztalon.
Körösszegapátiban dr. Origen Sabau tisztelendő Blága János kántor segítségével tartotta az ünnepi misét, majd annak befejeztével a megújuló életet jelképező búzát áldotta meg, azt a növényt, ami elsősorban az európai népek mindennapi kenyerét adja.
Imádkozott a hívekkel azért, hogy a nagyon szép határt, ahol jó termés ígérkezik a gazdáknak, a szépen fejlődő növényeket ne érje semmi kár, a természeti csapások kerüljék el.
Amikor pedig az egyházi szertartásnak vége volt, a hívek tetszés szerint vittek haza a megáldott búzacsokrokból, a koszorúkat pedig a templomi zászlók rúdjain helyezték el.
Leave a Comment