Talán a leghosszabb ideig az ortodox vallásúaknak tart a húsvéti ünnepkör. Amíg a reformátusok húsvétjuk vasárnapján reggel mennek ki a temetőbe halottaikért imádkozni, addig az ortodoxok a húsvét vasárnaphoz egy hétre, szintén vasárnap az ünnepi mise után jelennek meg a temetőben.

Visznek ki magukkal kalácsot, tésztát, festett és csoki tojásokat, bort, üdítőt és vizet. Ez történt Körösszakálban, amikor Ionut Teodor Negranu ortodox pap rövid misét tartott Guj János kántor segítségével. A hívek kis papírlapokra felírták azoknak az elhunyt hozzátartozóknak a neveit, akiket a pap majd felsorolt és értük imádkozott.
Végezetül a tisztelendő úr megszentelte a sírra lerakott ételeket és italokat, mellyel a hívek megkínálták egymást, és fogyasztottak belőle. Ami megmaradt, főleg a tojást, az elhunyt hozzátartozóik sírjára helyezték el.

Hasonlóan történt a halottak húsvétjának a megünneplése Körösszegapátiban is. Ők délután gyülekeztek a temetőjükben, ahol asztalra rakták az ételeket és italokat. Megszentelés után ők is beszélgetés közben elfogyasztották.

Ebben az évben Origen Sabau ortodox tisztelendőjük távollétében a Gyuláról érkező Visarion Tuderici szerzetes pap Blága János kántor közreműködésével imádkozott a temetőbe kivonult hívek elhunyt hozzátartozóiért.
A halottak húsvétja jó alkalom arra is, hogy a már a településről elköltözött hozzátartozók haza látogassanak a településre és találkozzanak rokonaikkal, ismerőseikkel is.