A keleti egyházban a pünkösd húsvét után a második legjelentősebb ünnep.Az ortodoxok pünkösd vasárnapját, hétfőjét és keddjét is megünneplik. Ez az alkalom most május utolsó napjára és június első napjaira esett.

A keleti egyházban liturgikus szín is csatlakozik a pünkösdhöz, a hívők zöld növényt visznek haza az ünnepi mise után.
Dr. Origen Sabau ortodox tisztelendő beszélt az ünnepről, annak jelentőségéről. Blága János kántor segítette őt a mise megtartásában. A mise befejezése után vízszentelés következett, majd ezzel a megszentelt vízzel áldotta meg a tisztelendő úr az előző napon csokorba kötött és búzából font koszorúkat. A megszenteléskor a tisztelendő áldást, jó időt, bő termést kért a Teremtőtől a vetésekre, a gyümölcsösökre és minden más terményre a határban.
A szentelés után a hívek vittek haza megszentelt búzacsokrot azoknak is, akik nem tudtak a misén megjelenni. A tépett zöld megszentelt gabonaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonít. Az asszonyok a szentelt búza kalászát imakönyvükben tartják, a férfiak korábban a kalapjuk mellé tűzték.