Az ortodoxvallás hívei, a rokonok és ismerősök, a húsvéti ünnepeket követően, egy hét múlva a halottak iránti tiszteletüket fejezik ki. Tisztelendőjük vezetésével a vasárnapi mise után kivonulnak a temetőbe.  A hívek kalácsot, tésztát, festet tojásokat (manapság csoki tojásokat is), valamint bort és üdítőt visznek ki, azt ráhelyezik a sírra. Gyertyákat gyújtanak, s azt kézben fogva hallgatják a pap szavait, aki elmondja híveinek, hogy az élőknek tisztelni kell volt hozzátartozóikat, ennek egyik kifejezési módja a temetőben való megjelenés. A kis cédulákra felírják már előre azoknak a nevét, akiért imát mond el a pap. Később, pedig a tisztelendő megszentelte a megjelentek által a temetőbe kivitt ételeket, italokat.  A mise után a megjelentek kicsomagolják azokat és egymást kínálva, beszélgetés közben elfogyasztják azt.

Fontos eseménye a halottak húsvétjának az is, hogy ezen a napon ellátogatnak azok is a temetőbe, akik távol laknak, de ilyenkor az elhunytak iránti tisztelet és megbecsülés haza készteti őket. Így egy évben tavasszal és ősszel (halottak húsvétján, halottak napján) legtöbb esetben megjelennek a temetőben és az élők, pedig találkoznak egymással.

Körösszegapátiban dr. Origen Sabau esperes és segítője Blága János kántor emlékeztek meg az elhunytakról.

Körösszegapáti, 2011. május 2.