Az ortodoxoknál a Húsvét időpontja nem mindig esik egybe a római katolikusok és a protestánsok húsvétjával. Az eltérő naptárhasználatból eredően a nagy egyházi ünnepek megtartásának időpontja szerint ebben az évben egy héttel később ünnepelnek.

Jézus feltámadására emlékeznek az ortodoxok is. A húsvéti ünnepeket megelőző több mint negyvennapos böjt most ér véget.

Körösszegapátiban nagypénteken Jézus kereszthalálának napján a délutáni ünnepi misén Jézus keresztre feszítéséről emlékeztek meg. Ilyenkor a hívek gyászruhába öltöznek. A templomi mise után körmenetet tartottak a templomuk körül, a templomukat háromszor járták körbe. Magukkal vitték elől a keresztet és a gyertyákat, zászlókat, utána a Sírleplet. Majd a tisztelendő vezetésével a hívek következtek és helyenként meg-megállva imádkoztak, énekeltek.

Négy alkalommal állnak meg és imádkoznak az egyház vezetőiért, egyházi személyekért, a templom építőiért, azokért, akik jót tettek az egyházért, az egyház híveiért, az ország lakóiért, a település minden emberéért, minden esetben a minden hívőért.

Miután befejeződik a körmenet a Sírleplet elhelyezik az oltárban

Nagyszombaton, Jézus halálának gyásznapján a pap délelőtt meglátogatja a azokat, akik nem tudnak elmenni a templomba, imádkoznak a beteg ágyánál, nekik úrvacsorát ad.

Ezen a napon éjfélkor ünnepi mise kezdődik a templomban. A templom közepén elhelyezett asztalon kis műanyag poharakban kenyér és bor van, melyet a pap megszentel és kioszt a megjelent híveknek. Az ott ők elfogyasztják, de visznek is haza azoknak, akik nem tudtak az ünnepi misén megjelenni.

Majd azt követően, a mise végén harangzúgás kíséretében újra kivonulnak a hívek a szabadba és a templom körül feltámadási körmenetet tartanak.

Vasárnap délelőtt van a feltámadás napja, újra misét tartanak. Ezen a vidéken nagyon kevesen visznek megszentelésre ételt és italt.

Húsvét hétfőjén pedig főleg a fiatalok locsolkodni mennek. A locsolás a termékenység, a megtisztulás jelképe. Elsősorban a fiatalok élnek a lehetőséggel.